|
Évezredek üzenete és évszázadok históriája sugárzik a múlt felbecsülhetetlen értékeiből, az írott és íratlan történeti forrásokból. A régészeti kutatások egyértelműen igazolták, hogy Vas megyében a neolitikum idején a mai Sé területén, a bronzkorban Górban és a Sághegyen, a bronz- és a vaskorban pedig a velemi Szent Vid hegyen olyan jelentős politikai, gazdasági és kulturális funkciókat ellátó települése léteztek, amelyek tágabb környezetükre is hatást gyakoroltak. A római birodalom keleti határait Augustus császár az i.e. I. évtized fordulója táján a Dunáig terjesztette ki. |
|
A XIII. század második felében a felbomló királyi vármegyék helyén létrejött a nemesi vármegyék rendszere. Lényegében ez a közigazgatási keret közel hét évszázadon át biztosította Vas megye határait és területét, amely határmenti helyzetéből adódóan már a XII. századtól kezdődően szinte folyamatosan harcok, háborúskodások színtere volt. A török birodalom XVI. századi Magyarországot is elérő terjeszkedése – bár területe nem került tartósan török uralom alá, mégis – komoly hatást gyakorolt Vas megye életére. Egyrészt a magyar, a német és a szlovén lakosság mellé a török előrenyomulása következtében jelentős számú horvátajkú népesség telepedett le itt a XVI. században. A török veszély miatt 1578-ban a vasvári káptalan Szombathelyre települt át, s lényegében ettől az időponttól kezdődően tekinthető a város Vas megye székhelyének. A török háborúk idején lezajlott hadiesemények közül két kiemelkedő jelentőségűt tart számon a történelem. 1532-ben Jurisics Miklós parancsnokságával Kőszeg városa és vára sikeresen állt ellen a többszörös túlerőben lévő oszmán hadaknak, 1664-ben pedig a Szentgotthárd mellett lezajlott nagy ütközetben győzedelmeskedtek a keresztény seregek a török felett. A felvilágosodás és a reformkor szellemi mozgalmai nem hagyták érintetlenül Vas megyét sem. Ez az az időszak, amikor Kőszeg szerepét átvéve Szombathely a megye, de talán az egész térség legfontosabb kereskedelmi központjává vált. Vas megyében volt birtokos a magyar reformkor egyik legkiemelkedőbb politikusa, Batthyány Lajos, akit 1848 márciusában az első független felelős magyar kormány miniszterelnökévé neveztek ki. Vas megye határmenti fekvéséből fakadó, viszonylag kedvező gazdasági és kereskedelmi lehetőségei még tovább javultak, amikor 1865-ben a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal megnyitásával bekapcsolódott az országos és a nemzetközi vasúthálózatba. A fejlődés üteme különösen Szombathelyen volt szembetűnő. Városrendezési tervek alapján új városrészek jöttek létre, nagyszabású köz- és magáncélú építkezések, beruházások kezdődtek. A fejlesztésekben kiemelkedő szerepet játszott Éhen Gyula, aki 1895 és 1901 között volt a város polgármestere. A dualizmus időszakában Szombathely az ország legmodernebb vidéki városainak egyike lett. Az első világháborút lezáró békeszerződések következtében Vas megye - miként az ország – területének és lakosságának jelentős részét elvesztette. A Moson, Sopron és Vas megyéktől 1921-ben Ausztriához csatolt területekből jött létre a mai Burgenland tartomány. Az új ország- és megyehatár következtében Vas megye korábbi és szerves fejlődés eredményeként létrejött bel- és külföldi gazdasági, kereskedelmi és infrastrukturális kapcsolatai igen hátrányosan változtak meg. Ez döntően befolyásolta a megye két világháború közötti, majd későbbi történetét és gazdasági lehetőségeit is. |
